Gondolatok egy fontos hagyományról!
Az ember régen szoros kapcsolatban állt a természettel, életmódjában követte annak ritmusát.
A tavasz az újjászületés ideje.
A magok kicsíráznak, újjáéled a természet. Az emberi szervezetnek is szüksége van újjászületésre testi, lelki és szellemi szinten egyaránt.
A húsvéti ünnepkör ezt a cél szolgálta, és szolgálhatja ma is.
A Krisztus előtti korokban a tavaszi napfordulóhoz kötött szertar-tásokkal ünnepelték meg az újjászületést. A kereszténység Jézus Krisztus valódi haláláról és feltámadásáról emlékezik meg Húsvétkor. A kialakult szokások is ehhez kapcsolódnak.
A Húsvét előtti negyven nap a megtisztulás és a feltöltődés ideje. A testi tisztítást a télen felhalmozódott méreganyagok teszik szükségessé. Az új termések befogadásához, vitaminjaink és ásványi anyagok felvételéhez a szervezetnek is meg kell újulnia.
A tisztítókúrák legkedvezőbb hatása a húsvét előtti időszak, amire a koronát a nagyhéti böjt (!) teszi fel.
Az őskeresztények léböjtöt tartottak ezen a héten!
A böjt lelki területen is értelmezhető.
Lemondhatunk erre az időszakra valamely rossz szokásunkról, szenvedélyünkről. Tarhatunk TV-, Internet- vagy hírböjt kúrát!
Érdemes lelki számvetést készíteni.
Miben kellene változtatnunk?
Hogyan tudunk fejlődni szeretetben?
Ez az elmélyedés segít az új élet befogadásában és megélésében Húsvétkor. A húsvét kifejezés a hús elvételét jelenti több értelemben is: a hús elhagyását az étrendből, a hús, a test helyett a lélekre koncentrálást és a hús, a test elvételést, a feltámadást és az örök életet.
A húsvéti ünnepkör elmaradhatatlan részét képezte a kenyér. Krisztus az úrvacsorán búzából készült istenlepényt adott a tanítványoknak, ami az akkoriban elterjedt kenyérforma volt. Napon készítették, laposra és kör alakúra formálták.
A búza és a kör is a NAP szimbólumai.
A magyar vallás hagyományai szerint az emberek együtt virrasztva várták a vasárnapi napfelkeltét, mert az aznapi felkelő napban Krisztust tisztelték!
A Húsvét hétfői locsolás és tojás festés a termékenységgel függtek össze. A vízzel öntözés jót tesz a növénynknek, - életet hoz nekik-, és Húsvét hétfőn a hajadon lányoknak is áldásos hatású a népi hagyomány szerint.
A tojás a teljesség és az új élte lehetőségének szimbóluma. Egyes régi vallásokban a világ keletkezése egy világtojásból indult ki. A tojásra festett mintázatok ezt szimbolizálták.
Az Úrvacsora, Krisztus teste és vére arra is utal, hogy a feltámadás óta minden étel és ital, melyeket a Föld neköük add, kapcsolatban van Krisztussal, az ő áldozatkész tettével, a Szeretettel.
Legyen minden étkezésünk ünnep, emlékezzünk a Földre, a Napra és minden dolgos kézre, akik számunkra előteremtették a mindennapi kenyeret!
forrás: Váradi Tibor
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése