Ez az év eddig is tele volt rengeteg változással a számomra. Aki régebbóta ismer, tudja hogy szeretem/szerettem a kiszámíthatóságot, az előre megtervezett dolgokat. Mostanában igyekszem spontánabb lenni. Aki rendszeresen jár a blogomon, tudja hogy elkötelezett híve vagyok Kis Balázs Kuno (www.csillagmag.hu) írásainak és tanításainak. A mostani írása szerintem sokunk számára megvilágít történéseket, eseményeket.
Így jártam én is. Nem írtam még erről és bővebben nem is szeretném, de voltak gondok a kislányomal és Balázs írása is (és persze egy-két ismerősöm is) segített másként látni a dolgokat, másként értelmezni.
Kielemelek a bejegyzésből egy részt, a többit az oldalán olvashatjátok.
"Szaturnusz a fókusz és az összpontosítás égiteste is egyben, amely azt tanítja, hogy szépen lassan lépésről lépésre vegyük észre önmagunkban azokat a részeket, amelyeknek eljött az ideje, hogy eltűnjenek életünkből. A ragaszkodás ellentéte is egyben, s minél jobban ragaszkodunk valamihez, ami már régen nem minket szolgál, akkor annál jobban érezzük annak szorító erejét.
S most ez az anyaság-szülőség illetve a gyermekekkel kapcsolatos. Minden szülőnek és gyermeknek szeretném felhívni a figyelmét arra, hogy azok a „problémák”, amelyek az elmúlt pár héten jelentkeztek a “családdal” kapcsolatban, mind HATALMAS tanító jelleggel bírnak. A gyermekek csak azt tükrözik vissza, amit tőlünk tanultak-láttak. Ők azonnal felhívják a figyelmet azokra a pontokra, ahol nem vagyunk teljesen időtállóak. Így bárminemű „nehézség” van jelen most életben nem csak a gyermekinkkel, hanem a szülőkkel, akkor tudnunk kell, hogy ezek a „nehézségek” hatalmas beavató erővel bírnak számunkra!
Tehát nem csak a gyermekekhez, hanem a szülőkhöz kapcsolódó viszonyban is a feloldás ideje érkezik el akkor, ha képesek vagyunk meglátni, hogy valójában milyen lépés az, amelyet nekünk kell meglépni. Nem a gyermeket kell nevelni, nem a szülőt kell hibáztatni a minket ét sérelmekért… Mindegy, kinek van igaza.
A lényeg, hogy meglássuk azt a lépést, amit ez a helyzet tanít, amit meg tudunk lépni.
Ez utóbbi mondat nem csak felétlenül bármilyen szülő-gyermek viszonyra értendő, hanem magának ennek a hétnek ez az üzenete:
Meglássuk azt, hogy az élethelyzet, amiben MOST vagyunk, mit tanít és milyen egyetlen pici apró lépést kell megtennünk a Mostban."
Köszi, hogy benéztél! További szép hetet!
2 megjegyzés:
Megint nagyon köszönöm!
(Tegnap is jártam itt - mindennap, amikor bejegyzésed van - csak kicsit "pihengetve" kommentelek! Ölellek: M.
Húúú drága! Ez most nagyon jókor jött! :) Köszönöm!
Megjegyzés küldése